Hazánkban a köznyelvben, az általunk nyújtott szolgáltatás megnevezésére elsősorban az állatasszisztált terápia elnevezés honosodott meg. Azonban szükséges árnyalnunk a képet, mert a foglalkozások nem minősülnek minden esetben terápiának.

A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és felnőtt ellátásban végzett munka során nincs lehetőség a szűk időkeret és a nagy létszám miatt személyre szabott terápiára. Ilyenkor állatasszisztált aktivitásról beszélhetünk (Animal Assisted Activity – AAA), melynek célja elsősorban a rekreáció és oktató-nevelő célú közös tevékenység a terápiás állattal.

Főként az oktatási színtéren valósul meg az állatasszisztált oktatás (Animal Assisted Education – AAE), amikor az állat jelenlétével az előírt tananyag elsajátításában segíti a gyermekeket.

Az állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy – AAT) során meghatározzuk a fejlesztési célt, fejlesztési tervet készítünk és annak mentén tervezzük meg foglalkozásainkat. Egyéni, páros és kiscsoportos formában, a szabadban történő mozgásra építve támogatjuk a gyermekek mozgásos-, kognitív -, szociális- és kommunikációs képességeinek fejlődését. Valamint a viselkedés és magatartás zavarok korrekciója is kiemelten fontos feladat.

A legismertebb terápiás állat a kutya és a ló. Mindkét fajnál komoly követelményrendszernek kell megfelelni, hogy az állat megkaphassa a terápiás igazolványát.

Azonban egyre elterjedtebb más állatfajták bevonása a munkába, amennyiben az adott egyed nem fél, kiegyensúlyozott, biztonsággal bevihető csoportba. Macska, nyúl, de akár hüllők, madarak is részt vehetnek állatasszisztált foglalkozáson, vagy az osztálytermi munkában.

Mi pónikkal dolgozunk együtt, az ő munkájuk leginkább a kutyákéhoz hasonlít. Nem lehet a hátukra ülni, földön végzett munka során segítik a gyerekeket és felnőtteket.

Hivatalos vizsgának és külön vizsgálatoknak nem kell megfelelniük a hatályos jogszabályok értelmében. Természetesen szoros orvosi felügyelet alatt állnak, útlevéllel és oltási könyvvel rendelkeznek.

Számunkra az állatok jólléte és biztonsága ugyan olyan fontos, mint klienseinké, ezért csak bizonyos feltételekkel tudjuk vállalni a kitelepülést.

– Amennyiben lehetséges kültéri foglalkozást tartunk, kivétel ez alól a fekvőbeteg ellátásban végzett munka. Ez esetben egyik pónink még lifttel is közlekedik.

– A foglalkozás kitelepülés esetén nem haladhatja meg a 60 percet.

– A foglalkozástól függően a csoport létszáma maximum 20 fő, ennél több résztvevő esetén több turnusban tudjuk fogadni klienseinket.

– Nem vállalunk zajos, nagylétszámú rendezvényen bemutatókat, csak abban az esetben, ha külön, elzárt részen kapunk helyet, ahol limitáltható a résztvevők száma.

– A foglalkozáson résztvevőktől maximális együttműködést kérünk. Szabályaink betartása kiemelten fontos annak érdekében, hogy emberek és állatok egyaránt jól és biztonságban érezzék magukat.

A csapat négylábú tagjai Lara és Lancelot, a shetlandi pónik, akik aktív résztvevői a foglalkozásoknak. Segítőként és motivációs „eszközként” vannak jelen. Mindketten nyugodt, kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű állatok, szeretik az emberek társaságát, kíváncsiak és szívesen lépnek interakcióba más élőlényekkel.

A kétlábú csapatot a pónik felvezetője és egy gyógypedagógus alkotja.

A pónik kiképzője és felvezetője gondoskodik az állatok mentális és fizikai jóllétéről. Felkészíti őket a foglalkozásokra, folyamatosan monitorozza az állapotukat, ami fontos a balesetek megelőzése érdekében.

A gyógypedagógus a foglalkozások tervezéséért és kivitelezéséért felelős. Elsősorban a kliensek jóllétét tartja szem előtt és segíti aktív részvételüket a programokon. A gyermekek és felnőttek viselkedését és magatartását szabályozza a foglalkozás során, a balesetek megelőzése érdekében.

Az állatok jelenléte a gyógyító munkában egyre nagyobb teret hódít, nem csak az osztálytermekben, gyógypedagógiai foglalkozásokon, pszichológiai konzultációkon találhatóak meg, de betették négy (vagy több, esetleg kevesebb) lábukat az egészségügyi és szociális szféra intézményeibe is. A tanulás, fejlődés, mentális egészség és lelki jóllét támogatása, a gyógyulás elősegítése, vagy épp az élet végének kísérése során is számos pozitív hatásról számolnak be a kutatások. Napjainkban bőséges szakirodalma van az állatokkal végzett munka hatékonyságának. Főleg külföldi kutatásokra és megfigyelésekre támaszkodhatunk, amikor az állatok gyógyító hatásáról beszélünk.

Az állat puszta jelenlétében
– csökkennek a stressz (pulzusszám, vérnyomás) és szorongás tünetei;
– javul a kedélyállapot;
– nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak a kliensek;
– könnyebb kapcsolatot teremteni más emberekkel;
– szorosabb kapcsolat épülhet ki kliens és segítő szakember között;
– könnyebb a figyelem fenttartása és a figyelem irányának és intenzitásának megtartása;
– a gyerekek és felnőttek egyaránt szívesebben megosztják gondolataikat, érzéseiket, kétségeiket;
– a kliensek kortól függetlenül motiváltabbak lesznek a feladatvégzésre, tanulásra, mozgásra.

Az állatok bevonásával
– a viselkedéses, magatartásos tünetek pozitív irányba befolyásolhatóak, azáltal, hogy azonnali választ kapnak szociális viselkedésükről;
– fejleszthető a kliensek empátia képessége;
– a szociális szereptanulás is támogatható, ezzel összefüggésben pedig a felelősségvállalás szociális kapcsolatokban;
– az önértékelés, énkép pozitívan változik, hiszen az állatok feltétel nélkül elfogadnak mindenkit;
– hatékonyan fejleszthetőek a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás), a szociális képességek, a mozgás, a tájékozódás, a kreativitás és a kommunikáció;
– könnyebb elsajátítani új ismereteket;
– sokat tehetünk az állatvédelemért a felelős állattartás megismerését célzó foglalkozásokkal.